Az élelmiszeripari és italgyártó cégek háromnegyedénél hozott komoly fejlődést a termelésben a digitalizáció, felüknél pedig még további javulásra számítanak – derül ki a Schneider Electric tanulmányából. A növekvő népesség kiszolgálása mellett a klímavédelmi szempontok miatt is fontosak az ilyen fejlesztések ezekben az ágazatokban. 

Több komoly problémával is küzdenek globális szinten az élelmiszer- és italgyártók jelenleg, így például a globális ellátási lánc zavarai, a geopolitikai konfliktusok, a növekvő infláció és emelkedő kamatlábak, a folyamatosan változó fogyasztói szokások és a piaci verseny fokozódása. Ráadásul egyre nagyobb népességet kell ellátni, miközben fokozott figyelmet kell fordítani a klímavédelmi szempontokra is. Ebben a helyzetben a digitalizáció jelentős és hosszú távú segítséget nyújthat az ágazat szereplői számára. 

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat tanulmánya szerint a digitális átalakulás az élelmiszer- és italszektorban sokféleképpen történhet. Az együttműködő felhőalapú platformok használata, a dolgok ipari internetének (IIoT) kialakítása, valamint mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a folyamatok finomítása és a fogyasztók jobb megértése érdekében egyaránt hatékony eszköz lehet. A digitális technológia integrálása lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy összegyűjtsék és elemezzék az adatokat a fenntarthatóság támogatása érdekében olyan területeken is, ahonnan korábban nem álltak rendelkezésre részletes, valós idejű információk. 

A fogyasztási cikkek esetében a fejlett digitális technológiákkal rendelkező vállalkozások már eredményesen csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, a hulladékképződést, a víz- és energiafogyasztást pedig akár felével is visszafoghatták Clarisse Magnin-Mallez, a McKinsey & Company ügyvezető partnere szerint. Hasonló stratégiát követve, a megfelelő szaktudásra építve az élelmiszer- és italgyártók szintén javíthatják eredményeiket.

Az IDC tavaly nyári felmérése során az élelmiszeriparban és italgyártásban tevékenykedő vállalkozások döntéshozóinak több mint háromnegyede számolt be arról, hogy a digitális fejlesztések számottevő előrelépést hoztak a főbb mutatószámok elérésében. A megkérdezettek több mint fele pedig azzal számol, hogy a jövőben még további előnyeit fogják majd élvezni a digitalizációnak. Annak kapcsán, hogy mely technológiák hozzák majd a legnagyobb változást az említett ágazatok számára, a mesterséges intelligenciát emelték ki legtöbben, a válaszadók 39 százaléka jelölte meg, míg 2021-ben még csak 25 százalékuk. A felhőalapú hálózatokat/ökoszisztémákat 36 százalék emelte ki, a felhőalkalmazásokat 35 százalék. Az IDC kutatásából az is kiderült, hogy az élelmiszeripar és az italgyártás szereplőinek közel 40 százaléka a következő években prioritásként kezeli a klímaváltozás elleni küzdelmet.  

„Az élelmiszeripar és italgyártás digitalizációjában rejlő lehetőségeket bemutató tanulmányunkban is hangsúlyoztuk, hogy mekkora szerepet játszik az adatgyűjtés és a legfejlettebb technológiákkal – köztük mesterséges intelligenciával – támogatott döntéshozatal a termelési és az energiahatékonyság növelésében. Saját tapasztalatainkat is felhasználva tudunk segíteni azoknak a termelőcégeknek, amelyek a digitalizáció útjára lépnek. Az észak-franciaországi Le Vaudreuil-ben lévő okosgyárunkban például 50%-al tudtuk csökkenteni az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást, a termelés során keletkező hulladékok mennyiségét 17 százalékkal, a vízfelhasználást pedig 64 százalékkal mérsékeltük. Az eredményeinkhez nagy mértékben hozzájárultak a vezeték nélküli IoT-érzékelők, felhőalapú digitális analitikai platformok és a mesterséges intelligencia által felügyelt vízhasznosító rendszer. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ma már megfelelő eszközök állnak rendelkezésünkre a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelés elérésehez.” – mutatott rá Hadobás Tibor, a Schneider Electric ipari automatizációs területért felelős értékesítési igazgatója. 

A KÉSZ Csoport publikálta 2022. évi tevékenységét összefoglaló, GRI 2021 Szabványnak megfelelően készült fenntarthatósági jelentését. Az első alkalommal kiadott jelentés számottevő lépés a cégcsoport ESG érettségének továbbfejlesztésében, mely átláthatóvá teszi a részben önkéntes, részben uniós kötelezettségekből adódó célkitűzései megvalósítását. A KÉSZ Csoport stratégiai szinten kezeli a fenntarthatóság témakörét, ennek megfelelően a 2022-2030 közötti időszakra a kötelező előírásokon jóval túlmutató fenntarthatósági célokat tűzött ki. 

Az Európai Parlament 2022. novemberében fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD), amely a nem pénzügyi beszámolási irányelvet (NFRD) közel 50 ezer vállalatra terjesztette ki. Annak érdekében, hogy a nagyvállalatokra 2025-től érvényes jelentéstételi kötelezettségre időben felkészüljön, a KÉSZ Csoport átvilágította belső folyamatait és adatstruktúráit, átfogó értékelést készített, továbbá megalkotta 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiáját és szemléletformáló kampányt indított. A „Greengage – zöld elkötelezettség” díjat is elnyert KÉSZ Next program célja, hogy a fenntarthatóság az üzleti stratégiába integrálódva érvényesülhessen és a vállalati kultúrába is fokozatosan beépülve, példát mutasson a hazai piac szereplőinek is.

A fenntarthatóság ma már versenyképességi kérdés

„A KÉSZ Csoport nemzetközi szinten is elismert, több ESG dimenzióban is piacvezető építőipari fókuszú technológia vezérelt vállalatcsoporttá szeretne válni a belső szinergiák kihasználása és a partnerekkel történő szoros együttműködések révén. Tisztában vagyunk vele, hogy a fenntarthatóság már üzleti, versenyképességi kérdés, amely meghatározza a finanszírozási feltételeket, továbbá a beszállítói láncban betöltött szerepünket. Tudjuk, hogy sok munka vár még ránk, ennek a hosszú útnak az első lépéseit mutatjuk be a jelentésünkben” – mondta Vida Tamás, a KÉSZ Csoport vezérigazgatója.

A fenntarthatósági jelentésben szerepelnek a cégcsoport környezetvédelem, társadalom és vállalatirányítás területén elért eredményei és adatai, megfelelve a nemzetközileg legelterjedtebb fenntarthatósági szabvány, a GRI (GRI: Global Reporting Initiative, Globális Jelentéstételi Kezdeményezés) elvárásainak. 

A jelentés beszámol a cégcsoport innovációs törekvéseiről, hiszen az építőipar jelene már a digitalizáció és a BIM alapú megoldások mind széleskörűbb alkalmazása. A KÉSZ Csoport tavaly fogadta el BIM Stratégiáját, melynek megvalósítása jelenleg is folyik. Csaknem 700 munkatárs vett részt a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével megvalósított BIM képzésen, a BIM Ösztöndíj Programra jelentkezők közül pedig hét egyetemista a cégcsoport tagvállalatainál és stratégiai partnereinél helyezkedett el.

Fókuszban a szakképzés

A KÉSZ Csoport célja, hogy aktívan részt vegyen a szakképzett utánpótlás biztosításában és vonzóvá tegye a fiatalok számára az iparágat. A társadalmi célok között hangsúlyosan szerepel az oktatás és szakképzés még erőteljesebb támogatása professzionális képzések biztosításával. Az elmúlt években egy átfogó, megújult szakképzési rendszer felépítésével komoly eredményeket sikerült elérni: 2022-ben már több mint 350 tanuló vett részt a KÉSZ Csoport által szervezett és támogatott ágazati szakképzésben öt szakmában, ráadásul 85% feletti tanulói elégedettséggel.

Jelentős beruházások indultak el

A KÉSZ Csoport fenntarthatósági stratégiája magába foglalja a széndioxid-kibocsátás 50%-os csökkentését, az energiahatékonyság 25%-os növelését és a megújuló energia 100%-os használatát 2030-ig. Ezen a téren jelentős beruházásokat indított el a vállalatcsoport: a cégcsoport érdekeltségébe tartozó szélerőműből származó megújuló energia 2023-tól az áramfogyasztás felét fedezi, a fűtés- és világításkorszerűsítési, valamint egyéb épületenergetikai beruházásokkal pedig jelentős megtakarítást értek el tavaly. Szegeden zajlik a TILIA by Hexagon Offices nevet viselő saját irodaépületük fejlesztése, a BREEAM Excellent minősítés mellett a WELL Platina minősítést is megcélozva.