• A világ első számú, robotikával és automatizálással foglalkozó konferenciáján, a Philadelphiában megrendezett Nemzetközi Robotikai és Automatizálási Konferencián (ICRA) debütált a Dyson rövidfilmje, mely exkluzív betekintést enged a Dyson laboratóriumainak kulisszái mögé
• A filmen a Dyson által tervezett robotkezek különböző tárgyakat fognak meg, utalva az eddig robotporszívókat tervező vállalat újabb törekvéseire.
• Jake Dyson, a vállalat főmérnöke elárulta, hogy az Egyesült Királyság legnagyobb robotikai kutatóközpontját építik a hullavingtoni repülőtéren, és arra bátorította a robotikai mérnököket, hogy csatlakozzanak a Dysonhoz.
• A robotika áll a Dyson ötéves, 2,75 milliárd font értékű, új technológiákba és létesítményekbe történő beruházási tervének középpontjában. Idén világszerte több mint 2000 ember csatlakozott a technológiai vállalathoz, akiknek 50%-a mérnök, tudós és programozó.

Május 25-én a philadelphiai Nemzetközi Robotikai és Automatizálási Konferencián (ICRA) a Dyson az eddigi legforróbb nyomot tárta a nagyközönség elé arról, hogy milyen úton jár a háztartási robotika jövőjével kapcsolatban. A vállalat eközben a robotika legjobbjait igyekszik megnyerni, hogy csatlakozzanak gyorsan növekvő csapatához.

Az eseményen a Dyson nemcsak felvázolta ambíciózus céljait a fejlett robotika területén, hanem utalt arra is, hogy egyre gyorsabban folyik a fejlesztése egy olyan eszköznek, mely háztartási és más feladatok elvégzésére is képes lesz. A közösségi médiában is közzétett filmje a Dyson által tervezett robotkezek legújabb funkcióit mutatja be, például azt, ahogy tárgyakat ragadnak meg, világossá téve, hogy a vállalat készen áll túllépni a robotporszívókon. A Wiltshire-i Hullavington Airfieldben zajló titkos kutatás-fejlesztési munkát a Dyson főmérnöke, Jake Dyson vezeti.

A Dyson félúton jár történetének legnagyobb mérnök toborzási akciójában is. Idén 2000 ember csatlakozott a technológiai vállalathoz, akiknek 50%-a mérnök, tudós és programozó. A vállalat újabb szintre emeli robotikai ambícióit: 250 robotikai mérnököt toboroz olyan különböző szakterületeken, mint a számítógépes látás, a gépi tanulás, az érzékelők vagy éppen a mechatronika, a következő öt évben pedig további 700 robotikai mérnököt kíván felvenni. A cél, hogy az Egyesült Királyság legnagyobb, legfejlettebb robotikai központja jöhessen létre, ahonnan az évtized végére a jövő technológiája a háztartásokba is eljuthat.

Az újonnan felvett munkatársak a Wiltshire-i Hullavington repülőtéren, az Imperial College-ban működő Dyson Robotics Lab közelében lévő új londoni laboratóriumban, valamint Szingapúrban, a Dyson globális központjában fognak dolgozni. Az elmúlt hat hónapban a Dyson titokban átalakította a Hullavington Repülőtér egyik fő repülőgép-hangárját, felkészülve a 250 robot szakértő beköltözésére. Ez a legújabb robotikai fejlesztés a vállalat 2,75 milliárd fontos, új technológiákba, termékekbe és létesítményekbe történő beruházási tervének következő lépése, amelyből 600 millió fontot idén költenek el.

Jake Dyson, a vállalat főmérnöke elmondta: „Az első robotokkal foglalkozó szakember 20 éve csatlakozott a Dysonhoz, és csak ebben az évben további 250 főt keresünk a csapatunkba. Ezzel megtettük tétjeinket a jövő robottechnológiájára, amely a Dyson egészében – ideértve a mechatronika, a látórendszerek, a gépi tanulás és az energiatárolás területét is – a kutatások ösztönzője lesz. Most arra van szükségünk, hogy a legjobbak csatlakozzanak hozzánk erre a feladatra”.

Eddig a Dyson robotjai a padlóporszívók voltak – az elsőt, a DC06-ot 20 évvel ezelőtt tervezték. A környezet manipulációja, a robottanulás, a vizuális érzékelés és az engedelmes vezérlés terén végzett új kutatásokba bepillantást engedő film a Dyson legújabb „nagy dobásába”- ami egy hosszú út első lépése is – enged bepillantást a világnak.

Áttekintés

A Dyson egy globális kutatási és technológiai vállalat, amely mérnöki, kutatási, fejlesztési, gyártási és tesztelési tevékenységet folytat Szingapúrban, az Egyesült Királyságban, Malajziában, Mexikóban, Kínában és a Fülöp-szigeteken. A márka egy angliai családi házban kezdte meg működését, és 1993-as alapítása óta folyamatosan növekszik. Ma már két, több mint 800 hektáron elterülő technológiai központot működtet az Egyesült Királyság béli Malmesburyben és Hullavingtonban, globális központja pedig Szingapúrban található. 1993 óta a Dyson több mint 1 milliárd fontot fektetett be Wiltshire-i irodáiba és laboratóriumaiba, ahol a jövőbeli Dyson-technológia korai fázisú kutatását, tervezését és fejlesztését végzik. A Dyson továbbra is családi tulajdonban van, és világszerte több mint 14 000 embert foglalkoztat, közülük 6000 fő mérnök.  A vállalat 84 nemzetközi piacon értékesíti termékeit, több mint 300 Dyson Demo üzletben, amelyek közül 50 nyílt világszerte 2021-ben, köztük egy új Dyson Virtual Reality Demo Store is.

A Dyson 2,75 milliárd fontos befektetéssel forradalmi termékek és technológiák megalkotását tűzte ki célul, és idén 600 millió fontot fordít ebből a beruházásból technológiára, létesítményekre és laboratóriumokra.   A mérnökökből, tudósokból és szoftverfejlesztőkből álló globális csapatai többek közt a szilárdtest-akkumulátorcellák, a nagy sebességű elektromos digitális motorok, az érzékelő- és látórendszerek, a robotika, a gépi tanulási technológiák és az MI beruházások fejlesztésén dolgoznak. A DC01 nevű, első ciklonos, porzsák nélküli porszívó 1993-as kifejlesztése óta a Dyson különféle problémákra megoldást kínáló technológiákat fejlesztett ki a hajápolás, a légtisztítás, a robotika, a világítás és a kézszárítás területein.

A vállalat 2022-ben 2000 új munkatársat tervez felvenni, hogy hozzájáruljanak a radikális új technológiák fejlesztéséhez. A munkakörök minden szintet átfognak, 900 belőlük az Egyesült Királyságban található. A pozíciók olyan, a Dyson új fejlesztéseinek élvonalába tartozó területeken vannak, mint az elektronika, az akusztika, a formatervezés, a gépi tanulás, a szoftveres adatkapcsolat, a robotika és nyersanyagok.

Robotika

A Dyson már korábban is úttörő szerepet játszott a robotika területén alkalmazott látórendszer-technológiában a Dyson 360 Eye robotporszívóval (2016) és a továbbfejlesztett Dyson Heuristtal (2020). Ezek a robotok – amik elsősorban nagy hatékonyságú porszívók – látásalapú feltérképezést, a Dyson által tervezett algoritmusokat és 360 fokos kamerát használnak, hogy lássák, felvegyék és értelmezzék környezetüket- megértve és megtanulva otthonunk alaprajzát és azt, hogy hogyan kerüljék ki az akadályokat – akár az embereket és a háziállatokat is. Az új Hullavington Robotics Centre (H85) 250 robotikai mérnöknek ad majd otthont, akik kéz a kézben dolgoznak a Dyson globális központjának szingapúri kollégáival, az Imperial College-ban működő Dyson Robotics Lab kutatóival és egy új londoni laboratóriummal.

Számok és adatok

• A Covid-19 járvány és a globális chiphiány okozta jelentős kihívások és termeléskiesés ellenére a Dyson bejelentette, hogy 2021-ben bevételei 5%-kal 6,0 milliárd fontra (2020: 5,7 milliárd font), nyeresége (EBITDA) pedig 16%-kal 1,5 milliárd fontra (2020: 1,3 milliárd font) nőtt.
• A forradalmian új vezeték nélküli porszívóforma bevezetése óta a Dyson már több mint 70 millió vezeték nélküli készüléket adott el világszerte.
• 2021-ben a Dyson hajápolási vonala erős keresletnek örvendett, a 20 milliomodik hajápolási készüléket is eladva. A termékcsalád tagjai a Supersonic hajszárító, a Corrale hajvasaló és a nemrég újratervezett Airwrap multistyler.
• A Dyson tavaly gyártotta le a 100 milliomodik digitális motorját. A motorok ötször gyorsabbak, mint egy Forma-1-es motor és ez a technológia áll a gépeinek középpontjában, amely a népszerű vezeték nélküli porszívókat, az Airblade kézszárítókat, az ikonikus Supersonic hajszárítót és az Airwrap hajformázót hajtja.
• A Dyson az egyik legszélesebb körű vizsgálatot végezte a levegőminőségről a koronavírus miatti lezárások alatt, a 14 városban használt levegőminőséget mérő hátizsákjai, és csatlakoztatott otthoni légtisztítói felhasználásával szerte a világon. Az eredmények a PM2,5-szint emelkedését mutatták zárt térben a lezárások alatt, mivel az emberek több időt töltöttek otthonukban.
• A Dyson évente elvégzett Global Dust tanulmányának célja, hogy felmérje az emberek takarítási szokásait, a porral kapcsolatos tudományos ismeretek elterjedtségét, illetve, hogy többet tudjon meg a por egészségre és jólétre gyakorolt lehetséges hatásairól. 2021-ben a COVID-19 következtében megnőtt a kisállat tartók száma, így a tanulmányt kibővítették, hogy felmérjék: mennyire vannak tisztába a felmérésben résztvevők a háziállattartás és a háztartási por közötti összefüggésekről. A vizsgálatban a világ 33 országából 32 282 válaszadó vett részt.

Már az ipar 5.0 forradalmat emlegetik a világ vezető szervezetei és az ipari döntéshozók, hiszen az elmúlt időszak globális piaci változásai még inkább az automatizáció és digitalizáció felé terelték a vállalatokat. Mégis a magyarországi kis –és középvállalatok digitalizációs és robotizációs fejlettségi szintje továbbra is sok helyen alacsony, azonban könnyedén fejleszthető.

Magyarországon a vállalatok nemrég kezdték megtenni első lépéseiket a digitális transzformáció kihívásainak teljesítése felé, azonban már nyakukon az ipar 4.0-ás és ipar 5.0-ás stratégiák, amelyek még magasabb szintre emelik az automatizációs és IT-s megoldások és az emberek együttműködését az értékteremetés jegyében.

De miért olyan fontos a digitalizáció a vállalatok életében?  A gyártással kapcsolatos problémák jelentős részét a rendezetlen termelés, a váratlan gépleállások, a nem megfelelő karbantartás, az ellátási láncok közötti elakadások okozzák.

Egy vállalat digitalizációja több lépésből áll, és jó esetben egy konzisztens stratégia mentén épül fel. Ebben helye van többek között az olyan alapvető eszközöknek, mint a termékek mennyiségét és értékét monitorozó rendszerek, illetve eggyel fejlettebb szinten a megfelelő vállalatirányítási (ERP) és termelésirányítási rendszerek (MES) alkalmazása jellemző. Profi szinten pedig a rengeteg rendelkezésre álló adat segítségével a digitalizált vállalatok a rugalmas termelési tervre és gyártásra koncentrálnak.

 Az egyes részfolyamatok automatizációja már jellemzően a hazai kkv-knál is zajlik. Az olyan ismétlődő, nagy hozzáadott értéket nem jelentő, nehéz feladatok ellátására, mint a munkagépekből való ki- és bepakolás, a hegesztés, vagy az árumozgatás, amelyeket az ipari, kollaboratív és mobil robotok könnyedén ellátnak, sok cég már beruházott. Mindez azonban még nem jelenti a magas szintű digitalizációt. Arról akkor beszélhetünk, ha ezen eszközök folyamatos adatszolgáltatás mellett a teljes ellátási láncba vannak kapcsolva, így monitorozható, hogy az adott művelet a teljes folyamaton belül hogyan teljesít. Elképesztő előnyöket jelent, ha az egyes folyamatokat nem manuálisan vagy analóg módon, hanem a digitális térben, automatizáltan működtet egy cég. Tipikusan ilyen részfolyamat a belső logisztika, amely az elérhető technológiák, például autonóm mobil robotok (AMR-ek) segítségével könnyen automatizálható. Ennek köszönhetően humánerőforrás szabadul fel, amelyet hozzáadott értékkel rendelkező feladatokra lehet átcsoportosítani, illetve a belső árumozgatás is optimalizálható. A technológiai gyártók pedig ezen felül arra is törekednek, hogy mindez minél egyszerűbben a digitális tér részeként jelenhessen meg.

Hogyan támogatják a technológiai gyártók a cégek digitalizációját?

 Az automatizációs megoldások implementálásakor rendkívül fontos, hogy az mennyire könnyen kezelhető a digitális rendszer részeként, vagy ha megfordítjuk a kérdést, akkor az automatizációs technológia könnyen digitalizálható-e rendszer szinten. Az International Federation of Robotics (IFR) által szervezett müncheni CEO kerekasztal-beszélgetésen már 2016-ban az volt a téma, hogy a robotika mennyire áll készen a digitalizációra. A beszélgetésen részt vevő legnagyobb robotgyártók vezetőinek többsége már akkor is úgy ítélte meg, hogy a robotok hálózatba kapcsolhatók, kommunikálnak magukról, tehát készen állnak a folyamatra. A kérdés inkább az, hogy a gyártói ökoszisztéma egésze mennyire alkalmas rendszer szinten a digitalizációra. A téma azóta csak aktuálisabb lett, és ahogyan a digitalizáció mértéke, úgy a fejlesztések iránya is egy irányba mutat.

Az intralogisztikai folyamatok automatizációjában szerepet vállaló Mobile Industrial Robots (MiR) elnöke, Soren E. Nielsen egy, a közelmúltban adott interjújában például arról beszélt, hogy fejlesztettek egy API-t (Application Programming Interface), vagyis egy webalapú flottakezelőt, amely integrálható a vállalatirányítási (ERP) vagy raktárfelügyeleti rendszerekbe (WMS). Ez azt jelenti, hogy az autonóm mobil robotok nem csak könnyen implementálhatók egy gyártó környezetbe, de rögtön bekapcsolódnak a digitális ökoszisztémába is, amely komoly előnyöket jelent egy vállalat számára.

Tapasztalatok szerint egyébként az a cég, amely belevág a belső logisztika automatizálásába, egyre nagyobb autonóm robotflottát épít, hiszen azon túl, hogy a beruházás rövid megtérülési idővel optimalizálja a korábban humánerőforrást igénylő feladatot, az AMR-ek saját navigációval rendelkeznek, és a beépített biztonsági felszereléseknek és protokolloknak köszönhetően baleset nélkül, akár 3 műszakban dolgoznak. Könnyen implementálhatók és programozhatók, a MiR Fleet webalapú kezelőfelületnek köszönhetően pedig központilag irányíthatók a robotok egyetlen állomásról az egész munkaterületen. Mindez digitális kapcsolódással óriási megtérülést jelenthet egy gyártófolyamat egészére nézve.

Az intralogisztikai feladatok ellátásában részt vállaló autonóm mobil robotgyártók ráadásul olyan szabványokon dolgoznak, amelyek segítik a vállalatokat a különböző gyártóktól származó AMR-eket egymással együttműködve könnyen telepíteni egy gyártókörnyezetbe, segítve ezzel a raktár- és gyártásautomatizálást.