Megjelent a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (extended producers responsibility, EPR) működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet (80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet), amelynek értelmében 2023 júliusától kezdve a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország adótanácsadói üzletága.

Az új szabályozás az Európai Unió zöld átállást és a körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagjának része. Az EPR-rendszer ennek megfelelően a körforgásos gazdaság célkitűzéseiben szerepet játszó termékeket érinti, így – többek között – csomagolásokat, egyes, egyszerhasználatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat. A „körforgásos termékeknek” ez a köre jóval bővebb, mint a jelenleg környezetvédelmi termékdíj köteles termékeké, a kiterjesztett felelősséget viselő gyártó pedig nem csak a belföldi előállító, de az importőr is lehet – emel ki két fontos körülményt Kardos Dóra, a BDO Magyarország adótanácsadás üzletágának szenior adómenedzsere.

Az új szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről érkezik ‒ holott belföldi csomagolószer beszerzése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség ezekre a társaságokra nem vonatkozik. Bizonyos termékek – például gépjárművek, elektronikus berendezések, akkumulátorok – értékesítőinek mind a környezetvédelmi termékdíjat, mind az EPR-díjat meg kell majd fizetniük. Olyan esetek is előfordulhatnak, amikor a tényleges kötelezett azonosítása további vizsgálatot igényel, kérdéses lehet például, hogy a reklámhordozó papír után a nyomdát (mint a termékdíj esetében) vagy a megrendelőt terheli a kiterjesztett felelősség. A kiterjesztett gyártói felelősség szabályait tehát a gyártóknak és a kereskedőknek éppen úgy ismerniük kell, mint az exportáló, illetve importáló vállalatoknak, valamint azoknak a cégeknek, amelyek jelenleg is a környezetvédelmi termékdíj hatálya alá tartoznak.

Az EPR rendszer több új kötelezettséget támaszt az érintett vállalkozásokkal szemben.

  1. Regisztráció. Az érintett vállalkozásoknak április 30-ig kérelmezniük kell a nyilvántartásba vételt az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál (OHH).
  2. Díjfizetés. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter évente rendeletben fogja meghatározni. A rendeletben megállapított díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után kell majd megfizetni.
  3. Nyilvántartás, adatszolgáltatás. A forgalomba hozott körforgásos termékekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, negyedévente pedig bevallást kell benyújtani az OHH felé.
  4. Számlázás. Az új szabályozás a számlázási folyamatokat is érinti, ugyanis az érintett termékek forgalomba hozataláról szóló számlán a továbbiakban fel kell tüntetni, hogy „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”Bizonyos esetekben a számlán egyéb adatoknak is szerepelniük kell.

Az új szabályozással járó feladatokat és kötelezettségeket számos vállalkozásnak be kell építenie a mindennapi üzletmenetébe, az erre való felkészülésre pedig már csak néhány hónap maradt, így érdemes lehet szakértő segítségét is igénybe venni – hívja fel a figyelmet Kardos Dóra.