Home Blog Page 23

Önjáró robotok szigorú megfigyelés alatt az Audi Hungariánál

Az Audi Hungaria tavaly novemberben indította el Premium Platform Electric (PPE) elektromos hajtásának sorozatgyártását. A gyártósor termeléséhez szükséges alkatrészeket egy 30 robotból álló flotta szállítja ki három gyártósor számára a váltókomponens megmunkálásánál, a stator összeszerelésénél és a hajtásszerelde területén – mindezt minden eddiginél nagyobb megfigyelés alatt. 

A PPE-gyártósorhoz az önjáró robotok (Fahrerlose Transport Fahrzeug, azaz FTF) üzembe helyezése már 2021-ben megkezdődött a gépek funkcionalitásának tesztelésével, mely során azt vizsgálták, hogy működnek-e a szenzorok illetve megfelelő távolságban állnak-e meg érzékelt akadály esetében. Ezt további tesztek követték szoftveres teszteléstől a kapcsolódási tesztig. Nagy mérföldkőként a próbaüzem következett: itt a vállalat kollégái a gyártósorok igényét modellezték a teljesítményteszt és a rendelkezésre állási teszt előtt, melyek a szériagyártás elindításához szükségesek. Összességében az Audi Hungaria munkatársai mintegy három éven keresztül tesztelték a robotok teljesítményét és kihasználtságát a projekt élesítése előtt.

A PPE motor gyártósorának kiszolgálásában az alkatrészeket szállító robotok jelenleg egy nap alatt összesen 131 kilométert tesznek meg. A robotflottát megfigyelő szoftver a vállalat munkatársai által hozott új ötletek, megoldások segítségével valósulhatott meg. A szoftver képes visszakövetni és analizálni a történéseket: így vizsgálhatóvá válik például a robotflotta kihasználtsága, rendelkezésre állása és a robotok lítiumion akkumulátorainak töltöttsége. Ezen kívül a termelési napok vagy műszakok kiértékelését is lehetővé teszi. 

A PPE hajtások sorozatgyártása a tavalyi évben kezdődött meg az Audi Hungariánál. A gyártás a státor- és váltókomponens-gyártásból, valamint a meghajtások összeszerelési tevékenységéből tevődik össze. 

Szabadulószoba az Audi Hungariánál: tréning kicsit máshogy

Az Audi Hungaria közel egy éve innovatív tréning lehetőséget indított rugalmas munkarendben dolgozó kollégái számára, a vállalat legelső szabadulószobájával, az Escape Room-mal. A képzés célja, hogy az autóipari transzformáció kérdéskörét a szemléletváltás oldaláról, a kulturális változások és a sokszínűség szemszögéből közelítse meg, modern módszerekkel. Ehhez egy klasszikus szabadulószoba játékszabályait követve, egy óra áll az 5-7 főből álló csapat részére, hogy kiszabaduljon. A játékosok a feladatok megoldása közben egy sematikus elektromotort építenek. 

Az Escape Room-ot a transzformáció befogadásának megkönnyítésére álmodták meg az alkotók a Volkswagen Group Components Transform Minds programsorozatára. A „Escape2Change” néven indult, győri munkatársakkal is felálló nemzetközi csapata a munkatársakhoz szerette volna közelebb hozni a változással járó feladatokat és ennek a változásnak a folyamatát. Ehhez egy játékos prototípust hozott létre, egy klasszikus szabadulószoba játékszabályait követve. Ezt a programot hozta a csapat Győrbe, ahol az Audi Hungaria Motorgyári Oktatóközpontjában építették fel a szabadulószobát a Termelésirányítás Járműhajtások terület munkatársaival, akik a tréningeket 2022-ben indították el. Több mint másfél év alatt több mint 200 kolléga vett részt a képzésen, amelyen a szabadulást követően/feladatok megoldását követően közösen beszélik meg a munkatársak az érzésekről, élményekről a trénerrel, a fókuszba került témák mélyebb mondanivalójával együtt.

A szemléletváltás mellett a játékosok társas kapcsolatai is erősödnek a képzés során és új lendületet kapnak a mindennapi csapatmunkához. A szabadulószoba fontos építőköve az Audi Hungaria jövőorientált vállalati kultúra kialakítására irányuló törekvéseinek. Segít felkészíteni a munkavállalókat a jövő kihívásaira és a transzformációhoz kapcsolódó, pozitív élményeket szerezhetnek a tréning során. A program indulása óta már más gyártótelephelyeket is vendégül láttak, amely során az Audi Hungariánál szerzett tapasztalatok és élmények alapján ennek átvételit tervezik. 

Az Audi Hungaria nagy hangsúlyt fektet a munkatársak folyamatos továbbképzésére. A képzések 2011 óta az Audi Akademie 11.000 négyzetméteres oktatóközpontjában zajlanak, ahol a résztvevők száma 2023-ban meghaladta a 14 000-et.

 

A Toshiba DAISEIKAI 10 légkondícionálója az európai otthonokba is fenntarthatóságot és természetes szépséget hoz

  A Carrier RLC Europe bemutatja a Toshiba márkájú DAISEIKAI™ 10 légkondícionálót, ami a fenntarthatóság, az elegáns dizájn és a teljesítmény új szintjeit hozza el az európai otthonokba. A Carrier RLC Europe az intelligens klíma- és energiamegoldások piacvezetőjének számító Carrier Global Corporation (NYSE: CARR) része.

A Carrier RLC Europe az elsőként a skandináv országokban elérhető DAISEIKAI10 egy olyan változatát fejlesztette ki, amely már az átlagos és meleg éghajlati viszonyoknak is megfelel Európa-szerte.

A DAISEIKAI új esztétikája az anyagkoncepcióból fakad: „Visszatérés a Földre”. A PEFC-tanúsítvánnyal rendelkező, fenntartható fatelepítésekből származó természetes farács egyedülállóvá teszi a terméket a légkondicionálók és hőszivattyúk piacán. A természetes farács egyedi erezetével, textúrájával és színtónusával minden otthonra testre szabja a DAISEIKAI 10-et, a meglévő légkondicionálókat lecserélő lakástulajdonosok számára pedig egy időtlen fehér panel is elérhető. Ezenkívül a DAISEIKAI 10 műanyag alkatrészeinek 43%-át is újrahasznosított anyagok teszik ki.

A kategóriaelső A+++ hűtési és fűtési energiabesoroláson, valamint a beltéri egység rendkívül csendes működésén kívül a DAISEIKAI 10 számos intelligens funkciót tartalmaz a lakástulajdonosok életstílusának komfortosabbá tételéhez. Többek között ilyen a több vezérlős megoldás, beleértve a luxus távirányító, a WiFi/app, az intelligens hangvezérlés, a mozgáskövető funkció, illetve plazma ionizáló ultratiszta PM 2.5 szűrővel és bevonatolt tekerccsel.

A Toshiba DAISEIKAI 10 ideális választás a környezettudatos lakástulajdonosok számára, akik szeretnék megőrizni a bolygót a jövő generációi számára. További információért kérjük, látogasson el https://www.toshiba-aircondition.com/hu/kezdooldal.html oldalra.

  • Toshiba Daiseikai™ 10 – Az innovatív légkondicionáló stílusos, fenntartható erdőtelepítésekből származófaráccsal rendelkezik
  • Toshiba Daiseikai™ 10 – Az időtlen fehér dizájn könnyedén beleolvad minden otthondekorációba.
  • Toshiba Daiseikai™ 10 – A luxus távirányítók mágneses tartóval rendelkeznek..
  • Toshiba Daiseikai™ 10 – A kültéri egység rendkívül alacsony zajszintje a kondenzációs egység csendesfunkciónak köszönhető.
  • Toshiba Daiseikai™ 10 – Rendkívül csendes, egészen 19 dB(A)-ig, alacsony ventilátorsebesség mellett.
  • Toshiba Daiseikai™ 10 – Négy évszakos bajnok A+++ fűtési és hűtési besorolással.
  • Toshiba Daiseikai™ 10 – Teljesítményre tervezett, kiváló konstrukció.
  • Toshiba Daiseikai™ 10 – Intelligens funkciók a komfortos életmód érdekében.
  • Toshiba Daiseikai™ 10 – Maximális kényelem a körülményektől függetlenül.

Idén is meghirdette fenntarthatósági versenyét a Schneider Electric

Már lehet nevezni a Schneider Electric fenntarthatósági versenyére, a pályázatokat október 15-ig várják. A „Sustainability Impact Awards” kezdeményezés célja a fenntarthatósági törekvések támogatásában és megvalósításában élen járó partnerek, ügyfelek és beszállítók erőfeszítéseinek elismerése. 

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat már harmadik alkalommal hirdette meg a „Sustainability Impact Awards” versenyét. A 2022-ben indult kezdeményezéssel a vállalat a partneri ökoszisztémájához tartozó, a fenntarthatóbb és az elektromos áram használatát jobban előtérbe helyező világ megteremtéséhez leginkább hozzájáruló piaci szereplőket kívánja elismerni. A pályázatokat 2024. október 15-ig lehet leadni, a globális győzteseket pedig 2025 elején jelentik be.

A pályázat és a kiválasztási kritériumok tükrözik a Schneider Electric fenntarthatósággal kapcsolatos integrált megközelítését. A pályázatok elbírálása során a hangsúly továbbra is az elektrifikációra, a csökkentésre és helyettesítésre irányuló dekarbonizációs erőfeszítéseken lesz. Ugyanakkor az értékeléskor vizsgálják azt is, hogy a stratégiaalkotásban, a digitalizációban és a dekarbonizációban mennyire jelennek meg az Elektromosság 4.0 korszak megteremtésére irányuló törekvések. Ez többek között olyan intézkedéseket jelent, mint az energiahatékonyság javítása, a digitális eszközök és technológiák bevezetése, valamint a jövőformáló hatás és az innováció egyéb példái.Az értékes elismerés mellett a díjazottak globális megjelenéshez is jutnak, ami új üzleti lehetőségekhez vezethet.

„Hiszünk abban, hogyha az innováció és az elkötelezettség összeér, akkor jelentős változásokat és tartós hatást érhetünk el. Ez a díj azokat a Jövőformálókat ünnepli, akik fáradhatatlanul és szenvedélyesen dolgoznak azért, hogy létrejöhessen egy fenntartható, elektromos és digitális világ” – mondta el Chris Leong, a Schneider Electric marketingigazgatója. 

„Ez a díj egyszerre ismeri el a személyes teljesítményt, a Henkel és a Schneider Electric közötti, a megoldásorientált fenntarthatósági program kialakítása érdekében végzett kivételes csapatmunkát, valamint a jobb holnap érdekében tett közös erőfeszítéseket” – tette hozzá a 2023-as globális díjat elnyerő Henkel globális kiemelt ügyfél-menedzsere, Pia Oelze.

A pályázatokat már most is le lehet adni, a jelentkezési határidő pedig 2024. október 15. (jelentkezni itt lehet).  Minden jelölés és beérkezett pályázat egy szűkebb, országos listára kerül, majd az országos győztesek a regionális döntőben folytatják, ahonnan a legjobbak kerülnek a globális körbe. A világszintű győzteseket 2025 elején jelentik be.

A múlt évben 60 országból több mint 400 pályázat érkezett. Az előző kiírás során tizenkét vállalat kapta meg a „Sustainability Impact Awards” elismerést, a díjazottakat 2024. április 3-án, a Schneider Electric párizsi innovációs csúcstalálkozóján jelentették be. 

Az előző pályázat magyarországi versenyén a „Sustainability Impact to my Customers” kategóriában a díjazottak között volt az IAG-Profigram Zrt. és a Civis Villszer Kft.. Ez utóbbi cég díjat nyert a „Sustainability Impact to my Enterprise” kategóriában is, melynek másik nyertese és egyben a „Sustainability Impact Award„ előző kiírásának magyarországi fődíjasa a Provim Kft. lett.

Mesterséges intelligencia podcastet indított a Schneider Electric

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat „AI at Scale” címmel a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó podcastet indított. A sorozat áttekintést nyújt a technológia jelenlegi helyzetéről. Az egyes epizódokban MI-szakértők és a mesterséges intelligenciát a gyakorlatban is használók osztják meg tapasztalataikat, számolnak be a kihívásokról és az eddigi eredményekről.

A Schneider Electric 2021-ben indította el saját MI-kiválósági központját, az „AI Hub”-ot, amely jelenleg több mint 350 MI-szakértőt foglalkoztat. Azzal, hogy a vállalat a szakértelmét és a világszerte elismert külső szakértők tudását podcast formájában elérhetővé teszi, széles közönség ismerheti meg a valós MI-alkalmazásokat, miközben tisztázza a gyakori tévhiteket, és párbeszédet indít a mesterséges intelligencia jövőjéről. 

A podcast számos olyan kérdést vet fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezt a technológiát az egész társadalom javára tudják alkalmazni. Többek között olyan témákat járnak körül a szakértők a beszélgetések során, mint azt, hogy miként lehet a legjobban kezelni az MI energiaigényét, hogyan lehet minél több nőt és minél sokszínűbb fejlesztői csoportokat bevonni a mesterséges intelligencia fejlesztésébe vagy hogyan lehet felkészíteni a munkavállalókat az MI intenzív használatára. 

Az első epizódban Philippe Rambach, a Schneider Electric mesterséges intelligenciáért felelős vezetője arról beszél, hogy miért van egyáltalán szükségünk MI-re, milyen fontos a fenntartható és takarékos megközelítés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és a technológia milyen szerepet játszik a dekarbonizáció, valamint az energiahatékonyság támogatásában. Emellett gyakorlati tapasztalatokat is megoszt arról, hogyan lehet az MI-t fokozatosan bevezetni annak érdekében, hogy a felhasználók elfogadják és olyan üzleti értéket képviseljen, aminek köszönhetően megtérül a befektetés. 

A jövőbeli epizódokban többek között az MI alkalmazásáért, valamint az adatmenedzsmentért felelős szakemberek, technológiai vezetők, egyetemek és kutatóközpontok képviselői, illetve különböző ágazatok, a mesterséges intelligenciát a gyakorlatban is használó képviselői lesznek majd a vendégek. Az epizódokban a témák széles skálája jelenik majd meg, szó lesz például arról, hogyan hat az MI az adatközpontokra, a szolgáltatásokra, a gyártásra, a közlekedésre, az élelmiszer-feldolgozásra, vagy éppen a marketingre. 

A Schneider Electric „AI at Scale” podcastje több streaming platformon is elérhető, többek között a Spotify és az Apple Podcasts szolgáltatásokon.

Elérte a legmagasabb pontját a TILIA. Szerkezetkész Szeged legújabb irodaháza.

Bokrétaünnepséget tartott a KÉSZ Csoport

Szeged legmodernebb irodaháza júliusban elérte a legmagasabb pontját. Az új irodaépület a város történelmi értékeinek megőrzését és modern építészeti, valamint fenntarthatósági megoldások integrálását tűzte ki célul. A projekt a KÉSZ Csoport beruházásában, a társaság tagvállalatainak és stratégiai partnereinek közös munkája által valósul meg, az átadás 2025 második negyedévében várható. 

Nagy volumenű ingatlanfejlesztést indított Szeged belvárosában a több, mint 40 éves szakmai múlttal rendelkező KÉSZ Csoport: a TILIA irodakomplexum júliusban érte el a legmagasabb pontját. A teljes épületet várhatóan 2025. második negyedévében adják át.

A projekt megvalósítására a KÉSZ Ingatlan Kft. Fejlesztésében, a KÉSZ Csoport tagvállalatainak és stratégiai partnereinek kivitelezésében kerül sor. A TILIA épületében a fenntarthatóság, a dolgozóbarát munkakörnyezet és a közösségi élmény egyesül majd. A projekt kiemelt és emblematikus szerepet játszik a cégcsoport életében. Mivel saját fejlesztésről van szó, így a KÉSZ Csoport számos tagvállalata és stratégiai partnere közösen vesz részt a beruházás megvalósításában, a cégcsoportos szinergiák teljeskörű kihasználásával, közösen együttműködve, egymást erősítve.

„A KÉSZ Csoport a piacon egyedülálló felépítésének köszönhetően képes kiszolgálni az építőipari értéklánc teljes palettáját a tervezéstől kezdve, a gyártáson és kivitelezésen át, egészen az üzemeltetésig. Így mindig öröm számunkra, ha olyan projektben vehetünk részt, ahol szakértelmünket minél szélesebb körben hasznosítani tudjuk. Szeged ráadásul kiemelt jelentőséggel bír cégcsoportunk számára, hiszen 1982-ben, 42 évvel ezelőtt Kiskunhalason, mindössze egy négy fős munkaközösségként indult mindaz, ami mára már egy nemzetközi, 5 országban jelen lévő hatalmas vállalatcsoporttá nőtte ki magát. Társaságunk szegedi képviselete 1988 óta működik a városban, mely azóta kiegészült egy kecskeméti, valamint egy budapesti telephellyel is. Szeged így rendkívül közel áll a cégcsoport szívéhez. Öröm és megtiszteltetés számunkra egy olyan projekten dolgozni, amely tovább emeli ennek a lenyűgöző városnak a fényét.” – mondta Szalados László, a KÉSZ Csoport műszaki vezérigazgató-helyettese. 

Az épület tervezése során kiemelt szempont volt, hogy a szecessziós stílusban épült egykori leányiskola impozáns külső homlokzatát megőrizve az új épületrész modern elemeivel olyan összhangot teremtsenek, amelyben a múlt építészeti értékei és a jövő igényei találkoznak. Az épület engedélyes terveit a Singer Design, a kiviteli terveket a bim.GROUP, míg a belsőépítészeti terveket az Upper Design készítette.

Az új irodalétesítmény korszerű megoldásokkal segíti majd a hatékony munkavégzést, valamint az energiahatékonyság érdekében „A” kategóriás gépészeti és elektromos rendszereket alakítanak ki, helyi megújuló energiatermeléssel, geotermikus talajszondákkal és hőszivattyúval, valamint napelemekkel az új épületrész tetőszerkezetén. Az új irodaépület modern függönyfalas kialakítást kap, hatalmas üvegfelületekkel és részletgazdag lamellasorral. A klasszikus tetőkontúr újragondolása egy egyedi tömegformát eredményezett, amely helyenként két, néhol három emeletes lesz. A fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve a KÉSZ Csoport – Szegeden elsőként – a BREEAM Excellent minősítés mellett a WELL Platina és az Access4you Gold minősítést is megcélozza a TILIA irodakomplexummal. Ezt a célt erősíti, hogy a beruházó vállalta, hogy minden huszadik elfoglalt munkaállomás után ültet egy fát, ezzel kompenzálva az épület karbonlábnyomát.

„A TILIA irodaház a cégcsoport régóta várt fejlesztéseként valósul meg, és büszkén állíthatjuk, hogy Szeged legmodernebb, legkörnyezettudatosabb irodaépülete lesz. Külön öröm számunkra, hogy első nagy bérlőnk között köszönthetjük a Lufthansa Systems Hungária Kft.-t, akik számára szeretnénk a legkomfortosabb munkakörnyezetet kialakítani a modern kor elvárásainak megfelelve. Célunk ezen felül az épületet olyan szolgáltatási körrel kiegészíteni, hogy a bérlőinken kívül a helyi közösség számára is kellemes, pezsgő közeget teremtsünk. Éppen ezért dolgozunk azon, hogy a városszövetbe illeszkedően ne csak egy magas színvonalú építészeti alkotást hozzunk létre, hanem ezzel egyidőben élettel is megtöltsük azt.” – nyilatkozta Megyeri Mihály, ingatlanfejlesztési projektigazgató.

IMPOSZTOR-SZINDRÓMA ÉS BIZONYTALANSÁG – EZEK A VALÓDI PROBLÉMÁK HÁTRÁLTATJÁK A LEGINKÁBB AZ EGÉSZSÉGÜGYI STARTUPOK FEJLŐDÉSÉT

AZ EIT HEALTH MEGÚJÍTJA A VÁLLALKOZÓKAT TÁMOGATÓ INNOSTARS AWARDS PÁLYÁZATÁT 

  • Számos egészségügyi startup dolgozik olyan fejlesztéseken, amelyek révén az európai polgárok hosszabb és egészségesebb életet élhetnek – ám eközben rengeteg kihívással szembesülnek.
  • Az induló vállalkozók arról számolnak be, hogy egyedül érzik magukat munkájuk közben, imposztor-szindrómával küzdenek, és nem találkoznak eleget az innovációs ökoszisztéma többi szereplőjével.
  •  Az EIT Health az idei évre átalakította InnoStars Awards programját, hogy személyre szabottabb támogatást és még több networking lehetőséget nyújtson a startupoknak Dél-, Közép- és Kelet-Európában.
  • A vállalkozások termékük, illetve szolgáltatásuk validációja mellett mostantól befektetőt is találhatnak az InnoStars Awards program részeként. 
  • A jelentkezési határidő 2024. augusztus 5.

Az Európai Unió intézményeként működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet egészségügyre fókuszáló szervezete, az EIT Health tanulmányt készíttetett arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük az egészségügyi startupoknak, és hogy hogyan járulnak hozzá ezek leküzdéséhez a szervezet vállalkozásfejlesztési programjai az InnoStars régióban, vagyis Dél-, Közép- és Kelet-Európában. Ezek a programok – például a régóta futó InnoStars Awards – képzések, finanszírozási lehetőségek, mentorálás és bootcampek révén kézzel fogható segítséggel támogatják a vállalkozókat, de a tanulmány további, eddig ismeretlen előnyöket is feltárt a résztvevők szemszögéből.

 

Közösségi támogatással nem egyedül kell megoldani a kihívásokat

A tanulmányból kiderül például, hogy a vállalkozók gyakran úgy érzik, hogy egyedül kell szembenézniük a kihívásokkal. A startup programok azonban olyan találkozásokra adnak lehetőséget, amelyek az összetartozás érzését adják meg nekik, és lehetővé teszik a csapatoknak, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, nehézségeiket és félelmeiket. Ahogy az egyik startup alapítója fogalmazott: „Végre úgy éreztük, hogy nem vagyunk egyedül”. Egy másik résztvevő pedig arról számolt be, hogy nem kell mindent újra és újra elmagyarázni arról, amivel foglalkoznak, mivel más csapatok is hasonló cipőben járnak. „Nem tesznek fel például olyan kérdéseket, hogy miért tartanak ilyen sokáig a klinikai vizsgálatok és a hatósági szabályozások elsajátítását célzó képzések”. A kölcsönös támogatás túlmutat a bátorításon; gyakorlati tanácsokat is jelent. A startupok például a társaik visszajelzései alapján továbbgondolhatják, finomíthatják a pitchüket. „Más startupok meg tudják mondani, hogy megértették-e az ötletedet a pár perces prezentációd alapján. Ha nem, akkor elkezdhetsz dolgozni rajta, hogy érthetőbbé váljon” – osztotta meg tapasztalatait egy másik résztvevő.

 

Nehezen érhetők el a kulcsfontosságú érintettek 

Az egészségügyi startupok számára létfontosságú, hogy sokféle csoporttal ápoljanak élő kapcsolatot: orvosokkal, betegekkel, vállalatokkal, befektetőkkel, hogy tudják, mire van szükségük, és megnyerjék őket, hogy támogassák innovációjukat. Az InnoStars Awards startup program segít a csapatoknak abban, hogy a saját kezükbe vegyék a sorsukat, mivel   megnyitja előttük az ajtót, amin keresztül potenciális befektetőkkel, ügyfelekkel és partnerekkel léphetnek kapcsolatba. Ezek a kapcsolatok kulcsfontosságúak a piaci ismeretek megszerzéséhez. „Egy ilyen kapcsolat révén tanultam meg, hogyan működnek a klinikai vizsgálatok Európában” – idézte fel egy résztvevő. Egy portugál orvos hozzátette: „Számos olyan startuppal találkoztam, ahol nem volt orvos a csapatban. Ezekből a találkozásokból kölcsönösen profitáltunk, mivel mindig tanultam valami újat a vállalkozóktól, ők pedig megismerik egy orvos nézőpontját, aki egyszer majd remélhetőleg használni fogja az innovációt, amin dolgoznak.

 

Küzdelem az önbizalomhiánnyal és a termék validációval

Sok vállalkozó küzd az önbizalomhiánnyal és az imposztor-szindrómával, azzal a jelenséggel, hogy úgy érzik, érdemtelenül jutottak el egy szintre, érték el addigi eredményeiket. Ez kihat a termelékenységükre és az üzleti teljesítményükre is. Az EIT Health InnoStars programjaiban való részvétel ezen is segít, növeli a résztvevők önbizalmát azzal, hogy validálják szolgáltatásuk, termékük létjogosultságát, működőképességét. „Amikor bejutsz egy ilyen program döntőjébe, az emberek visszajelzéseiből lassan te is felismered, hogy jó irányba haladsz” – osztotta meg tapasztalatait egy vállalkozó. „Magabiztosabbá válsz, mivel rájössz, hogy tényleg tudsz segíteni másoknak, akik egy olyan vállalkozót látnak benned, akitől tanulhatnak” – jegyezte meg egy másik startupper. A társaktól, a többi vállalkozótól hallott inspiráló történetek szintén önbizalomerősítő hatással vannak.

 

InnoStars Awards: válasz a kihívásokra

Az EIT Health egyik legismertebb programja, az InnoStars Awards pontosan ezeknek a kihívásoknak a kezelésével igyekszik támogatni a közép-, kelet- és dél-európai egészségügyi startupok fejlődését.

Az elmúlt hét évben több mint 120 induló vállalkozás vett részt az InnoStars Awardson, és több mint felük azóta a piacra is dobta termékét vagy szolgáltatását” – mondta el Békási Tamás, az EIT Health RIS Business Creation Leadje és az InnoStars Awards programvezetője, aki több hazai sikertörténetet is megnevezett: „Olyan ígéretes magyar vállalkozásokat találunk a program korábbi résztvevői között, mint a CelluVir. Ez a cég egy bőrre ragasztható tapaszt fejlesztett ki, amivel gyorsan és költséghatékonyan lehet a különféle vírusok elleni sejtes immunitást kimutatni. Említhetném az InSimu-t, amelynek megoldásával a medikusok és orvostanhallgatók szimulációk segítségével oldhatnak meg gyakorlati problémákat, elemezhetnek vizsgálati eredményeket vagy rendelhetnek el terápiákat.”

Békási Tamás hozzátette: „A résztvevők visszajelzései alapján idén úgy döntöttünk, hogy változtatunk a program formátumán, hogy még több kapcsolatépítési lehetőséget teremtsünk a startupok számára. A változtatásoknak köszönhetően az InnoStars Awards még több lehetőséget kínál azoknak a startupoknak, amelyek a biotechnológia, a medtech és az élettudományok területén keresnek befektetőt. Bízunk benne, hogy idén minden korábbinál több prototípusból válik majd piacképes egészségügyi megoldás a program révén, illetve hogy minél több startup válik majd az EIT Health közösségének állandó tagjává, és találja meg a fejlődéséhez szükséges partnereket a hálózatban.

Az idei kiírásban a résztvevők 15 000 eurós finanszírozásban részesülhetnek, lehetőséget kaphatnak, hogy a legjobb befektetők előtt prezentálhassák megoldásukat, illetve személyre szabott mentorálást és képzést kapnak az egészségügyi technológia korai stádiumú értékeléséről. A program elsődleges célja továbbra is a prototípussal vagy MVP-vel (minimum viable product) rendelkező, bevételt még nem termelő vállalkozások termékeinek vagy szolgáltatásainak validációja. A program során a vállalkozók intenzív bootcampeken vehetnek részt, ahol segítséget kapnak a piacra lépési stratégia kidolgozására, finomításában és a termékbevezetés felgyorsítására. A program újdonságai a befektetési lehetőségeket kínáló programelemek, melyek érettebb, már bevételt is termelő, magvető vagy series A befektetés előtt álló startupoknak kínálnak bootcampeket a befektetési stratégiaalkotásról és az üzleti tervezésről. A program csúcspontja a novemberi InnoStars Grand Finals lesz, ahol a startupok nemzetközi zsűri előtt mérik össze tudásukat a 25 000 eurós fődíjért.

 

Mesterséges szervek és nem invazív kortizolszint mérés

Az InnoStars Awards az említett magyar vállalkozásokon túl is számos sikertörténetnek adott helyet. tavalyi versenyen 1. helyet elérő Orgavalue például egy portói orvostanhallgatók által alapított biotechnológiai vállalat, amely mesterséges szerveket fejleszt azzal a céllal, hogy megszüntesse a transzplantációs várólistákat. Elsőként a májátültetés piacára koncentrálnak, és 2028-ban terveznek piacra lépni. A vállalat a programban rejlő lehetőségeket a termék továbbfejlesztésére használta fel. Egy másik példa a korábbi InnoStars Awards döntős IQ Biozoom, egy otthoni diagnosztikára szakosodott startup. A lengyel vállalat az EIT Health hálózatán keresztül talált nemzetközi partnereket a kortizolszint otthoni, nem invazív mérését célzó fejlesztéséhez: a Coimbrai Egyetem Orvostudományi Karát Portugáliából, valamint a TUBITAK Nemzeti Mérésügyi Intézetet Törökországból. 

Az InnoStars-díjra pályázni kívánó startupok az InnoStars Awards | EIT Health  oldalon tudhatnak meg többet és jelentkezhetnek.

Minden egyre könnyebbé válik – a szimplexitásnak és néhány szoftvernek köszönhetően

A trendek és a megatrendek elemzése és értékelése alapján meg tudjuk határozni, milyen témák lesznek relevánsak a jövőben a gazdaság, a politika és a mindennapok szempontjából.

Ha valaki nyomon követi, melyek az aktuálisan felkapott témák, biztosan találkozott már a „szimplexitás” kifejezéssel. A kifejezés a „szimplicitás” és a „komplexitás” összevonásából keletkezett, és első ránézésre ellentétpárt foglal magában. A kifejezés lényegében a komplex rendszerek és programok egyszerű és intuitív működtetése iránti vágyat, valamint az ehhez kapcsolódó felhasználóbarát jelleget foglalja magában. Más szóval: hiába válnak az alkalmazások egyre komplexebbé – mivel így nagyobb teljesítményt és hozzáadott értéket tudnak biztosítani –, a használatuknak továbbra is egyszerűnek kell lennie a felhasználók számára. Ez egy további, hétköznapi elképzelésen alapul: az egyszerű használat nagyobb elégedettséggel és hatékonysággal jár. A szimplexitás mára megatrenddé nőtte ki magát, és meghatározó hatással lesz a jövő alkalmazásaira.

 

Analóg termékek, hálózatba kapcsolt technológia, digitális megoldások

A FAULHABER hajtásrendszer-megoldásai a széles körű termékválasztéknak és az innovatív technológiának köszönhetően szintén egyre több lehetőséget tartogatnak. Ez azt jelenti például, hogy a modern automatizálási technológia területén mára a hálózatba kapcsolt megoldások számítanak korszerűnek. A berendezésgyártóknak szembe kell nézniük azzal a kihívással, hogy a hajtásrendszereket olyan heterogén rendszerekbe kell integrálniuk, amelyekben az 50 W-os szervomotorok és a több kW teljesítményű hajtásrendszerek egyszerre vannak jelen. Ez esetben a hajtásrendszer-konfiguráció integrálására szolgáló interfész, valamint a teljesítendő követelmények az adott alkalmazáshoz igazodnak. A rendszereknek az összetettség mértékétől függetlenül egyszerűen üzembe helyezhetőnek és működtethetőnek kell lenniük.

 

Hogyan használhatók a hajtásrendszer-megoldások egyszerűen a szimplexitás jegyében?

A FAULHABER a heterogén rendszerek követelményeit lényegében jelentősen kibővített terméktámogatással elégíti ki. A robotika és a gépgyártás felhasználói a saját folyamataik szakértői; a hajtáskonfiguráció részletei általában nem tartoznak a szakismereteik közé. Emiatt komoly értéket képvisel a lehető egyszerűbb üzembe helyezés. Itt jön képbe az ingyenes FAULHABER Motion Manager. Ez a szoftver átfogó támogatást nyújt a felhasználóknak a FAULHABER-hajtásrendszerek üzembe helyezéséhez és konfigurálásához. A grafikus felhasználói felület egységes és intuitív eljárásokat tesz lehetővé a használt termékcsaládtól és interfésztől függetlenül.

Mindenre kiterjedő, egyszerű irányítás – Motion Manager 7

Az új Motion Manager 7 a hajtásrendszerek egyszerű üzembe helyezését és konfigurálását szolgáló, újonnan kialakított területen kívül a következőket tartalmazza: különböző eszközöket a hajtásrendszer viselkedésének irányításához és megfigyeléséhez, egy fejlesztési környezetet a szekvenciaprogramokhoz, valamint egy karbantartási területet a diagnosztikához és a firmware-frissítésekhez. Az új, vonzó interfész és funkciók jóvoltából gyerekjáték a működtetés és a konfigurálás. A grafikus felhasználói felület egységes és intuitív eljárásokat tesz lehetővé a használt termékcsaládtól és interfésztől függetlenül. Ha pedig valakinek több támogatásra van szüksége, vagy konkrét kérdései merülnek fel, távoli karbantartást is igénybe vehet. Ezenkívül adott, programozáshoz és alkalmazáshoz kapcsolódó esetekben FAULHABER MC-támogatás is rendelkezésre áll.

A Motion Manager 7 a következő vezérlőket támogatja: MC V3.0 termékcsalád

Az USB-vel, CAN-nel (támogatott interfészek: HMS-IXXAT, Peak) rendelkező interfészek és az RS232 (COMx) is támogatottak. https://www.faulhaber.com/en/motion/usability-has-a-new-name/

Így vásárolunk autót – az ár mellett a márka és a műszaki paraméterek számítanak leginkább

A 16-59 éves magyarok közel egyötöde tervez autóvásárlást a közeljövőben, több mint felük kétmillió forint alatti összeget szán erre – derül ki a Chery Group megbízásából készült, reprezentatív felmérésből. Bár a többség számára az ár a legfontosabb szempont, a férfiak körében ugyanennyire számít az is, hogy megbízható és ismert gyártó járműve legyen, illetve sokan kiemelték a műszaki paramétereket is.

A Chery Group megbízásából az Opinio által készített kutatás alapján a 16-59 év közötti magyarok 6 százaléka már ki is választotta, hogy milyen autót vásárol a közeljövőben, további 11 százalék pedig eldöntötte, hogy vesz majd autót, ugyanakkor azt még nem tudják, hogy milyent. A felmérés során a megkérdezettek 19 százaléka jelezte, hogy bár felmerült benne a gondolat, hogy beszerezzen egy autót, még nem döntött végleg a kérdésben. A válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy jelenleg nem tervezi autó vásárlását. Az autóvásárlási kedv különösen a legfiatalabbak (16-19 éves korcsoport) körében magas, az ő esetükben tízből négyen készülnek erre a lépésre. 


Döntő az ár, de már más is számít

A kutatás alapján egyértelműen az ár a legfontosabb szempont, amikor autóvásárlásról döntenek a magyarok, de azért vannak egyéb tényezők is, amelyeket kiemelten kezelnek. A megkérdezettek 53 százaléka válaszolt úgy, hogy a kifizetendő összeg szerepel a három leginkább meghatározó szempont között. Ebben egyébként a nők és a férfiak között meglehetősen nagy eltérés van, míg a hölgyek 57 százaléka sorolta a három legfontosabb szempont közé az árat, addig a férfiak esetében csak 49 százalék tett így. További érdekesség, hogy körükben ugyanilyen fontos tényező az is, hogy megbízható, ismert gyártó autóját vegyék meg. A teljes népességet vizsgálva egyébként ez a második legfontosabb tényező, a válaszadók 45 százalékánál szerepelt az autóvásárlási döntést leginkább meghatározó három szempont között, míg a jármű műszaki paraméterei a válaszadók 39 százalékánál került be ebbe a körbe. 

További érdekes eltérések is vannak a női és a férfi vásárlók döntési szempontjai között. Így például a hölgyek 39 százaléka sorolta a biztonsági funkciókat a három legfontosabb szempont közé, míg az urak 27 százaléka tett így. A dizájn viszont a férfiaknál számít jobban a vásárlás során, 15 százalék emelte ki ezt a tényezőt, míg a nőknek csak tizede. 

A legfiatalabb, 16-19 éves korosztály esetében a gyártó számít legjobban, 43 százalékuk emelte ki ezt a szempontot a vásárlási döntést befolyásoló három legfontosabb tényező között. Az árat 36 százalékuk tartja kimondottan fontosnak, és alig kevesebben, a korcsoportba tartozók 35 százaléka említette a műszaki paramétereket a meghatározó döntési szempontok között.


Spórolnának a magyarok

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy mennyit szánnak autóvásárlásra a magyarok. A válaszadók valamivel több mint fele (51%) 2 millió forint alatti összeget tervez költeni erre a célra. A második legnagyobb csoportot a 3-5 millió forint közötti ráfordítással számolók jelentik, a megkérdezettek közel egyötöde tartozik közéjük. Majdnem egyenlő arányban vannak azok, akik 2-3 milliót (13%), illetve 5-10 milliót (12%) költenének autóra. Tízmillió forintnál többet a kutatásban részt vevők mindössze 5 százaléka fordítana erre a célra. Érdekesség, hogy a női válaszadók elkerülnék a drágább járműveket, 10 millió forint feletti összeget nem költenének autóra, míg a férfiak 9 százaléka nem sajnálna ennyit erre a célra.  

Leginkább az 50-59 évesek, illetve a diplomások nyúlnának a zsebükbe, ha autóvásárlásra kerül sor, előbbi csoport 35, míg utóbbi 29 százaléka ötmillió forintnál is többet fizetne egy járműért, míg a teljes lakosság kevesebb mint egyötöde tenne így. 


A családtól és az ismerősöktől kérünk tanácsot

A felmérés egyik legérdekesebb eredménye az autóvásárlás előtti tájékozódás kapcsán érkezett. A megkérdezettek ennél a kérdésnél is több opció közül három válaszlehetőséget jelölhettek meg, és meglepően nagy különbségek derültek ki a nők és férfiak információszerzési gyakorlatára vonatkozóan. A három legfontosabb tájékozódási forrás vásárlás előtt a család és az ismeretségi kör (47%), az internetes oldalak (35%) és az autószerelők (34%).

A nők közül a családot, az ismerősöket 56 százalék jelölte meg információforrásként, valamint tanácsadóként, a férfiak körében viszont csak 40 százalék tett így. Az urak ugyanilyen arányban emelték ki a tájékozódási források között az internetet, ami viszont csak a hölgyek 29 százalékánál szerepel. A teljes népesség kicsit több mint ötöde keres segítséget online fórumokon autóvásárlás előtt, és egyaránt 10-10 százaléka tájékozódik a közösségi médiában, illetve autós szaklapokból. 


Szeptemberben érkezik az Omoda 5

A Chery Group Omoda 5 modellje idén szeptembertől lesz kapható Magyarországon. A Chery autóinak behozatalára a Hovány Kft. és a Petrányi Autó Kft. hozott létre közös importőr céget Genius Automotive Europe Kft. néven, így a kínai gyártó járművei természetesen a tulajdonosok márkakereskedéseiben is elérhetők lesznek. Az Omoda 5 1,6-os benzines crossover ára, alapfelszereltséggel 10 millió forint lesz. Várhatóan idén novembertől a jármű tisztán elektromos változata is kapható lesz majd nálunk.

Az 1997-ben alapított Chery a legnagyobb kínai autóexportőr. A cég tavaly közel 1,9 millió járművet adott el, ebből 900 ezret külföldön. A társaság rendelkezik európai gyártóbázissal is, Barcelonában van üzemük, Németországban pedig fejlesztőközpontot működtetnek.  

A kutatásról: 

A kutatás a Chery Group megbízásából az Opinio piackutató applikációval készült 2024. június 28 – július 2. között, 1141 fős mintán. Az eredmények országosan reprezentatívak a 16-59 éves magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint.

Kína autóipara: honnan jön, és hova tart?

Négy évtized elég volt ahhoz, hogy a semmiből a világ első számú autóipari nagyhatalmává emelkedjen Kína. Számaik kétségtelenül impozánsak, ám nem feltétlenül tükrözik, hogy mire is számíthatunk még a kínai autógyártóktól.

Chery, Geely, SAIC, BYD – tíz évvel ezelőtt senki nem ismerte ezeket a neveket Európában. Ma már egyre többen tudják, hogy autógyártókról van szó, méghozzá kínaiakról. Az évtized végére pedig alighanem ugyanúgy a mindennapi szókincs részévé válnak, mint a Mercedes, a Toyota vagy a Volkswagen. 

Ha a gyökereiket keressük, egyáltalán nem kell messzire tekintenünk a múltba. Az 1980-as évek előtt Kínában gyakorlatilag nem létezett személyautó-gyártás. 1982-ben, amikor Kína népessége meghaladta az egymilliárdot, 4000 (igen, négyezer) személyautó készült az egész országban. Húsz évvel később már 1,1 millió volt az iparág éves darabszáma, tavaly pedig a 30 milliót is meghaladta. Kína 2010-ben a világ első számú autógyártó nemzetévé, 2023-ban a legnagyobb autóexportőrré vált. 

Hogyan lehetséges ez? Egy szóval: parancsra. Az 1980-as évek kínai gazdasági reformjainak hatására elkezdett személyautókat vásárolni a lakosság – persze importból. Rengeteg pénz vándorolt külföldre, ami néhány év alatt teljesen felborította az államháztartást. Peking átmenetileg leállította az importot, és villámgyorsan elkezdte megszervezni a hazai személyautó-gyártást. Ennek egyik pillére az az elhatározás volt, hogy legyen „három nagy és három kicsi” helyi autógyártó vállalat; továbbá kötelezővé tették a külföldi vállalkozások számára a vegyesvállalati formát. Ez utóbbi elváráson csak az utóbbi években enyhítettek.

A 2000-es években Kína a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjává vált, az ebből kivirágzó, éles piaci versenyhelyzet életre hívott egy sor privát kínai autógyártót. Tíz évre rá Peking – egyrészt, hogy csökkentse függőségét az import olajtól, másrészt, hogy megoldást keressen a nagyvárosok tarthatatlanná váló légszennyezettségére – szorgalmazni kezdte az „új energiájú”, azaz akkumulátoros és plug-in hibrid járművek (NEV) elterjedését. Az ehhez szükséges akkumulátor- és vezérlőtechnológiák terén Kína ekkor már évtizedes tapasztalattal rendelkezett, köszönhetően az itt fejlesztett és gyártott szórakoztató elektronikai termékeknek.

Mivel Kína idejekorán felismerte, hogy a villanyautózás elterjedésének a töltő infrastruktúra megléte a kulcsa, a fejlődés bámulatos volt. Ma a Kínában eladott új személyautók harmada (35%) tisztán elektromos; ennél is megdöbbentőbb, hogy itt gyártják a világszerte eladott villanyautók közel kétharmadát (63,6%!) Nem véletlen, hogyha ma kínai autógyártóra gondolunk, elsősorban az elektromos járművek piacán aktív szereplők jutnak eszünkbe. Ilyen a BYD, amelyet – a kínai villanyautó-gyártók 32 százalékához hasonlóan – kifejezetten a villanyautó-forradalom hívott életre, de persze ott van a legnagyobbak között a SAIC és a Chang’an is, amelyek hosszú múlttal rendelkeznek: az előbbit 1955-ben, az utóbbit 1862-ben (!!!) alapították. A 2000-es nyitást követően létrehozott Geely elsősorban patinás, de nehéz gazdasági helyzetbe került európai márkák felvásárlásával és felvirágoztatásával szerzett magának nevet és rangot a nemzetközi autóiparban.  Az 1997-ben alapított Chery szuperképessége pedig az, hogy immár huszadik éve ők a legnagyobb kínai autóexportőrök. 

Hogy lehet, hogy mégsem ismerjük ezeket a neveket? Egyrészt a tradicionális autógyártók többsége számos almárkát hozott létre, és azokon keresztül forgalmazzák hasonló műszaki alapokra épülő típusaikat. Másrészt a kínai autógyártók kis lépésekben hódítják meg a külpiacokat, és mindenütt a helyi adottságokhoz igazodva vetik meg a lábukat. A Chery például másfél évtizede jelen van Olaszországban a helyi DR Automobiles zászlaja alatt, ugyanakkor idén két másik márkával: az Omodával és a Jaecoo-val lép be számos más európai ország, így Magyarország piacára. Szintén fokozatosan tért vissza Európába az MG Motor: a kínai SAIC által feltámasztott márka előbb egykori hazájában, Nagy-Britanniában vetette meg a lábát, majd onnan fokozatosan az egész kontinenst beveszi.

Pont az MG Motor példája mutatja egyébként, hogy Európában nem feltétlenül az elektromos offenzíva a követendő stratégia. A nagyteljesítményű villanyautókkal persze könnyebb a figyelem középpontjába kerülni, ám akinek benzinmotoros modellei is vannak, azok jóval szélesebb ügyfélkört tudnak kiszolgálni. Alighanem ezért döntött úgy az egyik legfiatalabb kínai jövevény, az Omoda, hogy első körben csak benzinmotorral kínál autót, majd később bővíti tisztán elektromos változattal a palettát.

Mindez persze mit sem érne, ha műszaki és formai szempontból nem volnának ütőképesek a modern kínai autók. Ezzel ma már gyártóik is tisztában vannak, ezért egyrészt nemzetközi hírű formatervezőket alkalmaznak, másrészt gazdag digitális technológiai tartalommal szerelik fel típusaikat, ráadásul a kínai importmodellek rendre feltűnően jó eredményeket érnek el az Euro NCAP független utasbiztonsági vizsgálatain.

Hatalmas potenciáljuk és látványos mozgolódásuk ellenére a kínai gyártók ma még csupán statisztaszereppel bírnak Európában – pont úgy egyébként, ahogy negyven éve a japán, vagy húsz éve a koreai gyártók. Ráadásul az ő példájukból kiindulva a kínai autógyártók jelentős része már eleve helyi gyártóbázis kiépítésével kezdi a kontinens meghódítását. Az MG Motor Angliában gyártat; a Chery és a Dongfeng spanyolországi, illetve olaszországi gyártóbázisa a megvalósulás kapujában áll; a BYD pedig Magyarországon indítja be két éven belül európai gyártóközpontját.

Ahogy tehát a bevezetőben is említettük, negyven év alatt szó szerint a semmiből a műfaj csúcsára emelkedtek a kínai autógyártók. Hogy mit hoz számukra és versenytársaik számára a jövő, nehéz megjósolni – nemcsak a piac bizonytalanságai miatt, hanem azért is, mert a kínai autómárkák eddigi fejlődése sem a nyugaton megszokott ív mentén zajlott, így hosszú távon is tartogathatnak még meglepetéseket.